Minden évben kétszer – tavasszal és ősszel – biztosan eszünkbe jut átnézni a ruhásszekrényt, kiszelektálni a felesleges ruhadarabokat és helyet csinálni az újaknak. A régiek aztán mennek a barátoknak, ismerősöknek, kollégáknak, adományboltba, vagy egyszerűen csak a szegényeknek Afrikába. De biztos, hogy jó helyre kerül minden? Biztosan szükség van még Afrikában leselejtezett ruhákra? És mi történik a szemétbe kerülő ruhadarabokkal?
Magyarországon egyelőre csak fél kilónyi ruhát dobunk ki évente, ezzel szemben Nyugat-Európában fejenként 4 kilogramm kerül évente a kukába. Amerikában pedig évente 10 millió tonna jut a szemétlerakókba.
Évente több tonna ruhanemű kerül a háztartási szemétbe, pedig a textilhulladéknak a 95%-a újrafelhasználható lenne. A természetes alapú textileket az ember már évezredek óta használja, ezeknek a hulladékai nem szennyezik a környezetet, mert viszonylag “hamar” lebomlanak. A mai textilek azonban sokszor tartalmaznak mesterséges anyagokat is, és mennyiségileg is jóval többet használunk belőlük, mint egykoron.
A textil alapanyaga lehet természetes növényi eredetű (pamut, len, kender, juta, rami), lehet természetes állati eredetű (gyapjú, hernyóselyem), ásványi eredetű (azbeszt), lehet mesterséges szerves eredetű (regenerált, szintetikus), vagy mesterségesen szervetlen eredetű (üvegszál). A szintetikus részhez tartozik például az, amikor a szelektíven gyűjtött műanyag palackokból szálhúzással poliészter szálakat készítenek és abból polár pulóvert, bélést, esernyőt, cérnát készítenek! Ezen újrahasznosítás túlnyomórészt Kínában zajlik. A textilhulladékok szelektív gyűjtése egyre szélesebb körben működik hazánkban, igaz, ezen anyagok újrafeldolgozását csak pár cég látja el. A két legnagyobb hazai feldolgozó a Temaforg Zrt. és a Tesa Kft. Ők a felvásárolt hulladékból fonalat és ipari vattát állítanak elő.
Abban az esetben, ha még használható ruhákról, ágyneműről van szó, azokat a rászorulóknak lehet adni illetve a HuMuSz adatbázisában található budapesti adományfogadó szervezeteknek lehet felajánlani. Egyre több községben, vagy például áruházak parkolójában is megtalálható már a Magyar Vöröskereszt konténere, ahová legálisan elhelyezhető a számunkra már használhatatlan ruhadarab, cipő, öv, stb.
A Magyar Vöröskereszt égisze alatt begyűjtött ruhákat a G.L.H. Kft. szállítja, válogatja és értékesíti. Ekkora begyűjtő kapacitással a Vöröskereszt nem rendelkezik, ezért végzi ezt külsős cég. A “középmezőny” kerül a rászorulókhoz, a leggyengébb színvonalú maradékból pedig géprongy lesz. Mindkét szisztéma közös jellemzője, hogy az újrahasznosítás és az újrahasználat gyakorlatilag teljes körű, azaz hulladék nem keletkezik a folyamat során. Érdekes adalék továbbá, hogy a ruhákat hozzá értő szemek nézik át, így az értékesebb ruhadarabok (501-es Levi’s, designcuccok, retro ruhadarabok) visszakerülhetnek akár Angliába is, hogy ott Ł10-20-ért keljenek el!
Biztosan mi is találkoztunk már a fehér gyűjtőkonténerekkel a nagyvárosokban. Az ide kerülő textilhulladék útja kifürkészhetetlen. Nagy részük külföldre kerül. Olyan, szegénynek gondolt országokba is, amelyek mára használtruha-stopot hirdettek, annyira nem tudnak mit kezdeni a beáramló mennyiséggel.
2016 elején több afrikai ország (Burundi, Kenya, Ruanda, Tanzánia és Uganda) tiltakozott a beáramló használt ruha és bőráru ellen, mert azok ártanak a helyi kézműves iparnak, így a gazdaságnak is. Rájöttek arra is, hogy a használt ruha végül is olcsó kínai, indiai vagy bangladesi holmi, ami egy kicsit megáll Európában vagy Amerikában, és onnan jut hozzájuk. Akkor miért ne vennék meg egyenesen Ázsiából teljesen újonnan?
A végleg szemétre kerülő ruhák – ahogy a The True Cost című 2015-ös dokumentumfilmben is mutatják – visszakerülnek a „harmadik világ” országaiba (ahol leggyakrabban előállítják őket), ahol hatalmas hegyekben állnak, évszázadok alatt bomlanak csak le, a bennük található festéshez, anyagkezeléshez, alapanyag-előállításkor használt kémiai anyagok pedig folyamatosan szennyezik a Földet.
Panipat 400 ezres város Indiában. Évente 100 000 tonna használt ruha érkezik ide. Ebben az indiai városban a nyugati ember által levetett, eldobott holmikat hasznosítanak újra: ízekre szedik, majd silány minőségű fonalat, textilárut készítenek belőlük. Ezek tovább folytatják felesleges útjukat a világban: Ázsia és Afrika szegényebb országaiba kerülnek sálak, takarók, textilek formájában. Jó, ha egy-két szezont kibírnak.
A 2012-ben forgatott 14 perces kisfilm (https://www.youtube.com/watch?v=bOOI5LbQ9B8) egyik legmegdöbbentőbb pillanata, amikor az indiai asszonyok azon tanakodnak, vajon szegény nyugati népeknél a vízhiány miatt annyira drága a víz, hogy inkább nem mosnak? Megveszik a ruhákat, hordják néhányszor, aztán mivel drágább lenne mosni, mint újat venni, inkább eldobják őket. Ezért kerülnek alig használt állapotban Indiába.
És mi van a fast fashion márkák újrahasznosító kampányaival?
Nem a H&M az egyetlen, amely a használt ruhák begyűjtésével és újrahasznosításával kampányol, korábban az Intimissiminél is lehetett leadni melltartókat. Ahogy a gyártási körülményekkel sem lehetünk 100 százalékosan tisztában, úgy nagyon nehéz nyomon követni, mi is történik a fast fashion cégekhez visszavitt ruhákkal valójában. Egy cikk szerint a H&M az összegyűjtött használt ruhák mindössze 0,1 százalékát tudja újrahasznosítani úgy, hogy szálaira bontja őket, majd ezekből új ruhát készít.
Az a gondolat, hogy a használt ruhákat a H&M-be vigyük vissza, ott bukik meg, hogy a elsősorban a fast fashion márkák termelnek ennyi felesleges ruhadarabot.
Nehéz elhinni, hogy majd pont valamelyik fast fashion márka teszi jobbá a világot azzal, hogy begyűjti a felesleget – amelyhez durván hozzájárul – és újrahasznosít.
Ruhatárad kialakításakor törekedj a kapszulagardrób megvalósítására.
A megoldás az lehetne, hogy kevesebb, de minőségi terméket vásárolunk és viseljük őket, ameddig csak lehet. Vigyázunk rájuk, szeretjük és megbecsüljük őket, nem dobjuk a szemétbe, és megpróbáljuk valamilyen módon újrahasznosítani őket.
Várjuk hozzászólásod, véleményed! Csak írd ki magadból!
A Stílustükör csapata
Forrás:
Stílustükör 1. A szépség és a lélek titka Nőknek című könyv
https://www.ridikul.hu/2017/02/13/a-hasznalt-ruhaink-mar-nem-kellenek-senkinek/
http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulladekfajtak/textilhulladek/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: