„A tökéletesség hajszolása kényes és kimerítő dolog, mivel abban a pillanatban, hogy az ember kiszúrja akár a legapróbb hibát, rögtön oda az egész.”
-Lev Grossman
A „Legyél tökéletes” mondat, amit egyre gyakrabban hallhatunk, egy kíméletlen és végrehajthatatlan parancs. Egy örök belső elégedetlenséget hoz létre, ami belülről rágja az embert. Akiben ez a késztetés munkál, bármit is ér el az életben, mindig csak azt fogja érezni, hogy nem elég jó. Folyamatos elégedetlensége pedig megfosztja a sikerélménytől. Ennek egyik legjobb példája, ha valaki álomnővé akar válni.
Nézzük, milyen is egy álomnő?
- Az álomnő mindig nőies, fitt és sportos. A frizurája és a sminkje is szalon-minőségű.
- Legfeljebb 25 évesnek néz ki, az alakja tökéletes homokóra és törékeny. A bőre friss, üde, a dereka vékony, mint a nádszál. Izmai ruganyosak, feneke-combja sima (értsd: nincs narancsbőre)-formás-feszes.
- Anyagilag független, sikeres és természetesen tökéletesen öltözködik, mindig a legjobbat hozza ki magából, bármilyen alkalom is legyen az.
- Tűsarkúban kel és fekszik, mellei nagyok-formásak-feszesek.
- Ajkai kellően duzzadtak és tűzpirosak.
- Tulajdonságai: kedves, megértő, türelmes, bájos, okos, visszafogott, szexi, humoros,…és még 100 dolog.
- Tökéletes a lakása, a kertje, az autója, tökéletes a párkapcsolata, tökéletes a családja és persze tökéletes a ruhatára.
Te ilyennek látod magad vagy erre törekszel? Gratulálunk!
A fogyasztói társadalom bűvkörében élünk, ami ördögi módon, folyamatosan és nagy erővel azt közvetíti felénk, hogy tökéletesek lehetünk, elérhetjük, csak akarnunk kell. Nap, mint nap gyakorolnunk kell, minden egyes órában, bármilyen élethelyzetben. Erre számtalan példát kínál nekünk a reklámokban, magazinokban, balról jobbra, jobbról balra bemutatva a témát. „Csinálnod kell, mert muszáj.” Lehet tüntetőleg lemaradni, de akkor szembe kell nézned a többség lenézésével. Akarod ezt? Nem, és ezért megveszed az ikszedik márkás cuccot a boltban.
Tudd! A tökéletességre törekvésnek ára van, sok időt emészt fel, és garantáltan nem tesz boldoggá.
Sokan gondolják, hogy a tökéletesség elérhető, csak nagyon keményen kell érte dolgozni, persze ez nem igaz. Hogy is lenne igaz?
Miért akarunk tökéletesek lenni? Ennek több oka lehet:
- Szeretnénk valahová tartozni. Egy csoporthoz, egy közösséghez, ami számunkra biztonságot nyújt,. ahová be tudunk illeszkedni és ahol fogadnak.
- Szeretnénk, ha szeretnének. Sokan úgy vélik, tudatosan vagy nem tudatosan, hogy a tökéletes ember a legszerethetőbb a világon, ami nem így van, hiszen a strébereket kevés közösség szereti. És ki ne szeretne egy tökéletes embert?
A tökéletesség hajszolása egy igencsak kétélű fegyver. Jó, mert általa közelebbi és távolabbi, elérhető vagy elérhetetlen célokat tűzünk ki magunk elé. Küzdünk érte, hogy mihamarabb elérjük azokat, ami a siker felé vezető út is lehetne. DE!
Állandó kudarcélménnyel is jár, mivel mindig azt a kényszert érezzük, hogy összehasonlítsuk magunkat másokkal, akik természetesen még szebbek-jobbak-sikeresebbek nálunk, azaz tökéletesebbek. Ez rengeteg felesleges stresszel jár, amire rámehet az idegrendszerünk és az egészségünk, a családról és a párkapcsolatról nem is szólva, de az általában egy lassúbb folyamat. (Fel vagy rá készülve?)
A tökéletességre való állandó törekvés még arra is kiváló, hogy az érzéseinket teljesen elnyomjuk, ne nézzünk szembe önmagunkkal és saját tökéletlenségünkkel. Csak felületesen, üresen éljük az életünket, struccpolitikát folytatva. Ettől nem lesz több sikerélményünk, nem fognak minket jobban szeretni és/vagy elismerni, nem lesz több barátunk és szerelmünk.
A perfekcionizmusunknak köszönhetően, amit a média, mint külső tényező gerjeszt, megtapasztalhatjuk a földi poklot. Az állandó stresszben élés, a démonjainkkal küzdés (lásd lustaság, ami persze megbocsáthatatlan ebben a tökéletes világban) biztos kiégéshez vezet. Sajnos a kiégés első két fázisát általában szinte meg sem érezzük, csak a külső környezetünk figyelmeztet. (Pl. Milyen türelmetlen vagy ma! Miért kötekedsz velem?)
Az állandó, az életünkben prioritást élvező tökéletességre törekvés MINDENKINEK (legyen az férfi vagy nő, idős vagy fiatal) egy lehetetlen küldetés. (Ha józan paraszti ésszel tekintünk rá, meg se próbáljuk.)
Természetesen törekednünk kell arra, hogy mind külsőleg, mind belsőleg egyaránt fejlődjünk és jobb emberré váljunk, de ezt az összetett folyamatot nem szabad görcsösen vagy erőszakosan akarnunk.
Senki sem tökéletes, de attól még szerethető!
A harmóniára, a testi-lelki egyensúlyra, azaz az arany középútra kellene törekednünk, mert az elhozza számunkra a lelki békét.
Meg kell tanulnunk lazítani, rugalmasnak lenni és nyitottnak maradni, nem pedig elmerevedni, megtörni, kiégni.
Természetesen lehet attól még a médiából, divatmagazinokból inspirálódni, a legjobb, a leghatékonyabb dolgokat megtalálni és alkalmazni, de csak szigorúan mértékkel.
Ne hagyd, hogy a tökéletesség iránti vágyálmod irányítson!
Sok sikert kívánunk hozzá!
A Stílustükör csapata
Várjuk hozzászólásod, véleményed! Csak írd ki magadból!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: